Ifjú és lelkes tánciskolás növendékként rengeteget néztem Sylvie Guillem-et, a huszadik század legnagyobb balerináját, ahogy emberi léptékkel valószínűtlenül magasra emeli a lábait és lelkesen vetődtem bele a nyújtásba. Hamar szembesülnöm kellett azonban a korlátaimmal és elfogadnom a tényt, hogy nem leszek kígyónő. Később a derékfájdalmamról és a térd problémáimról is kiderült, hogy az egyiket a túlzásba vitt-, a másikat az elhanyagolt nyújtás okozta. A nyújtás az az elengedhetetlen része a mozgásnak, sőt, az életnek, amit nem szabad túlzásba vinni. Minden kutya és macska ha felkel, nyújtózkodik egy hatalmasat. Még mi emberek is sokszor önkéntelen nyújtózásba kezdünk. De hogy hol van a középút a ritka nyújtózás és az erőszakolt nyújtás között, azt mindenkinek magának kell megtalálni.
Nyújtás és szorgalom ide vagy oda, a fájdalom nem a barátod
A nyújtás nem fáj. Hosszú és nehéz út volt, mire megtanultam és kellett hozzá egy Ausztrál anatómia kurzus. De itt és most instant elmondom nektek: a nyújtás egy fájdalommentes folyamat kell, hogy legyen. Két dologtól fájhat a nyújtás.
Az egyik az, ha az ízület feszül. Az ízületet sosem szabad nyújtani, mert nem az a dolga, hogy lazuljon. Az ízület tartja a helyén a csontokat egymáshoz képest, mozgás közben. Rugalmasnak kell lennie, nem lazának, hogy a funkcióját jól el tudja látni. Amit nyújtunk, az az izom. Ezért minden nyújtásnál arra kell figyelni, hogy az eredés és a tapadás között legyen a nyújtózó érzet. Például hátsó combhajlító nyújtásánál a comb közepe kell, hogy nyújtózzon, nem a térdhajlat és nem az ülőcsont környéke.
Miért mondjuk akkor, hogy laza ízület? Mert az ízület által bezárt szöggel mérjük a lazaság fokát. Ez egy kifejezés, mint az oldaladat fúró kíváncsiság.
A másik fájdalom okozó az izom lehet, ami képes sérülni, szakadni nyújtás közben. Ezek a mikro szakadások hegesedve gyógyulnak, ami aztán egyre nehezebbé és fájdalmasabbá teszi az izom nyújtását és egyre sérülékenyebbé az izmot magát. Ha nyújtasz, akkor azt kell keresni, hogy mikor nyújtózik, hol kezdődik benne a kihívás, ahol még nem fájdalmas vagy elviselhetetlen az érzet.
Akkor is nyújtás, ha nem látványos
Teljesen mindegy, hogy néz ki ez a nyújtás és mennyire hasonlít a kitűzött célhoz. Az a fontos, hogy mit mond a tested. Ha spárga a cél és te terpeszállásban nézel szomorúan a tükörbe, akkor alá kell támasztani, térdet hajlítani és úgy megtalálni azt a bizonyos pontot, ahol nem fáj, de a szülinapi bulidat nem ebben a helyzetben töltenéd. Apró lépésekkel hatékonyabb, kíméletesebb és hosszabb távon is érvényesülő munkát végzel. Akármennyire távol vagy éppen a fejedben lévő álmoktól, ha megvan az érzet, akkor nyújtasz és pontosan ugyanazt nyújtod mint a Cirque du soleil legjobb artistája két szék között spárgázva.
Kell nekem a nyújtás?
Igen! A nyújtás fontos élettani szerepekkel rendelkezik. Az igénybe vett izmokat nyújtással tudod regenerálni és visszaállítani a megfelelő hosszára. Ez kell ahhoz, hogy teljes értékű munkát tudjon végezni és fejleszteni lehessen. Sőt, a nem megfelelően lenyújtott, befeszült izmok komoly károkat tudnak okozni a csontokban, ízületekben is, egy állandó egyirányú feszültséget fejtve ki rájuk. Szélsőséges esetben az izmok csontot tudnak törni. Például a négy fejű combizom térd és derék fájdalmakat csinál, ha erősítve van, de lenyújtva nincs megfelelően. Gyorsan növő gyerekeknél az achilles ínban végződő vádli meg tudja repeszteni a sarok csontot. Ugyanígy a túlságosan megnyújtott ízület hatványozottan növeli a sérülés veszélyt. Szóval igen, kell neked a nyújtás, a nyújtás a legjobb barátod, hosszú boldog sportolásod bástyája.
Comments